Víztorony:          

        A Balaton története 

 A földtörténeti harmadkorban hazánk területét óriási kiterjedésû, sósvízû beltenger borította. Vizét a folyók édesvize fokozatosan felhigította. A korszak vége felé a hegyképzõ erõk felerõsödtek, összetörték az õsmasszívumot. A hegyrögök, táblák lesüllyedtek, illetve felemelkedtek. A sekély tenger még sekélyebb tóvá, a Pannónia tóvá alakult, a Balaton-felvidéken pedig vulkáni tevékenység indult meg. A lávaömlés hozta létre a Tapolcai-medence tanúhegyeit, a Badacsonyt, a Szentgyörgy-hegyet, a Csobáncot, a Gulácsot. Vulkáni utómûködés eredményezte a Tihanyi-félsziget száznál is több gejzírkúpját, vájta ki a tapolcai tavasbarlang járatait. A pannonhomok kiiszapolt részét a hévizek oldatai összecementálták, ennek maradványaiból áll az úgynevezett kõtenger Salföld-Kovágóörs vidékén. E vulkáni tevékenység utolsó fejezetét a szénsavas ásványvizek feltörése jelzi, legismertebb közülük a balatonfüredi és a kékkuti ásványvíz.
 Hazánk jelenlegi felszíne az utóbbi egymillió év alatt alakult ki. A középhegységek, közöttük a Bakony is emelkedtek, lepusztultak. Melegebb-hidegebb éghajlatok váltották egymást. A Balaton medencéjének besüllyedése az utolsó jégkorszakban következett be, 22-25 000 évvel ezelott. A hûvös, csapadékos idõjárás következtében a tó sokkal nagyobb volt, mint most. A vízszint 12 méterrel volt magasabb a mai víztükörnél. Szigetként emelkedtek ki Tihany hegyei, a szigligeti hegyek, a Badacsony, a Szentgyörgy hegy. A felmelegedés hatására, mintegy 12 000 évvel ezelott csökkent a vízmennyiség, a Balaton majdnem kiszáradt. Ismét csapadékosabb idojárás következett, a medence ismét feltöltodött. A vízszint 6-8 méteres ingadozását a tó partján teraszok mutatják (10) 6-9 p

 A siófoki posta 

 A siófoki pályaudvar 

 Zene pavilon 

 Vasútállomás 

 Szökőkút 

 Virágok a víztoronynál 

 Emlékmű az I. világháború áldozatainak 

 Római katolikus templom 

 Főutca 

 Római katolikus templom 

 Halászok 

 Vitorlás kikötő 

 Evangélikus templom